Sub rosa - emlékek

     Kocsis Tamás      (Páromnak és gyerekeinknek – emlékezésül szüleinkre -, abban a reményben, hogy unokáimnak ez csak furcsa történelemóra. Juli húgomnak, hogy tudja, akárhol van is, nincs egyedül. Buffalóba meg Kálmán Tamás professzornak az „örök iker” jogán).               SUB ROSA – avagy megíratlan megírandók azokról, akikkel a szó legszorosabb értelmében bébi koromtól öregkoromig… Tovább »

Miért 1945 szeptember 1.-je, illetve 2.-ika?  Vagyis csak hetekkel azután, hogy az amerikaiak atombombát dobtak augusztus 6.-án Hirosimára, majd 9.-én Nagaszakira. Pedig Hirohito japán császár ezek pusztító hatására utasította a háború irányításáért felelős legfelsőbb tanácsot, hogy az fogadja el a szövetséges hatalmak által lefektetett feltételeket. S ennek jegyében – titkos tárgyalások és egy sikertelen államcsíny… Tovább »

 Belgrád volt számomra az „ahonnan” 1968. augusztus 21.-én, Csehszlovákia katonai megszállásakor, ahol az MTI tudósítójaként dolgoztam. A nap számomra, kora reggel 6 óra előtt kezdődött.    A telefon ébresztett, s a Magyar Rádió telefonközpontja közölte velem: „Kapcsolom Pálos Tamás kormánybiztost”. Meglepődtem. Hiszen Pálos Tamás nem a rádióban, hanem az akkor pártközpontként szolgáló Fehér Ház  MSZMP… Tovább »

Rövid betegség után, 88 esztendős korában, 2018.december 21-én elhunyt Lakatos Ernő, az MTI korábbi vezérigazgatója, volt MSZMP-s politikus – tájékoztatta a család az MTI-t. Lakatos Ernő 1930-ban született Budapesten. 1960-tól ’62-ig a Magyar Rádió belpolitikai rovatvezetője, 1962-tól ’69-ig a Magyar Ifjúság főszerkesztő-helyettese, 1969-1977 között a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese volt. 1977-ben lett a Magyar… Tovább »

Fock Jenő (1916-2001) volt számomra a klasszikus Kádár korszak legmarkánsabb kormányfője: pontosabban a leginkább célratörő, aki mert előre nézni, cselekedni, felelősséget vállalni, akár öngyilkos bátorsággal őszintén szólni, zárt körben csakúgy, mint a legnagyobb nyilvánosság előtt, itthon és külföldön, akár Moszkvában is. S merte vállalni az előre látható bukást. Ennél többet pedig aligha várhatott tőle bárki. Kidolgozta… Tovább »

Ketten tizedesként – Veres Péter és én… Veres Péter, iró, hadügyminiszter (1897-1970)   Öt éves NDK- nyugat-berlini küldetésem idejére esett a Varsói Szerződés egyik, az NDK területén megtartott összevont nagy hadgyakorlata. Ebbe csöppentem bele, számomra meglepő módon. Máig sem tudom, mennyire fér ez bele a katonai rendbe, de úgy lettem – minden formális  behívás  mellõzésével – a… Tovább »

(Életem több miniszterelnök epizódszereplőjéről olyan események ragadtak meg az emlékezetemben, amelyek villanásnyira érzékeltethetik: bár valamennyien ugyanazt a magas posztot érték el, mégis legalább annyira különböztek egymástól, amennyire közös volt a hivataluk.) Dinnyés Lajos (1901– 1961) jómódú, középbirtokos református nemesi családból származott, gazdálkodott, a 30-as évek elejétől   volt kisgazdapárti politikus s a háborút megelőző években két ciklusban parlamenti… Tovább »

Hetvenedik születésnapját ünnepeli a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút. Ami történt: 1948. április 11-én elkezdték a budai hegyekben a ma Gyermekvasút néven működő Úttörővasút építését, július 31-én pedig már meg is nyitották az első, 3 km-es szakaszt az akkori Előre állomásig, amelynek mai neve Virágvölgy. Antalffy Gyulának – egyik újságíró „nevelőapámnak”, egyébként édesapám, Dernői Kocsis László akkori szerkesztőségi kollégájának –… Tovább »

A híres  orosz Gajdar-család három nemzedékéből  mindből  jutott nekem:  így vagy úgy,  a nagypapa írásban, a fia kollégaként, az unoka pedig előbb élősúlyban, tizenéves gyerekként, majd a 90-es évektől már vezető orosz politikusként –  1992-en fél évig az új Oroszország miniszterelnökként is -, mint az akkori tv-híradók mindennapos szereplője. Arkagyij Petrovics Gajdar (1904 – 1941) az első… Tovább »

 Immár 40 éve meghalt. Önmagamnak is nehéz bevallanom, soha sem értettem, és most, évtizedekkel a halála után sem értem “azember “ Ortutay Gyulát (1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.).  Pedig mindig tiszteltem egyrészt nagy szakmai felkészültségéből született tudósi teljesítményeit, másrészt eszmei világlátásának baloldali következetességét. A néprajz nem az én világom, a folklórt, a népmeséket szeretem, de soha… Tovább »