Sub rosa - emlékek

Találkozások a bélyeg kapcsán

Habsburg György  HABSBURG GYÖRGY (1964- ), azaz a császári és királyi  Habsburg-család  egyik  rangidõse, apja, a legendás Ottó halála óta  vannak, akik úgy emlegetik, mint  aki elméletben akár az egyes számú igénylõje is  lehetne a nem létező magyar királyi trónnak.  Persze, ha és amennyiben?…       Szeretnék a fejébe látni, amikor az Országházban elnézi a Szent Koronát,… Tovább »

Karácsonyi drámák, 1944

Kocsis Tamás „Sub Rosa – avagy megíratlan megírandók” című, kéziratként őrzött gyűjteményének forrása családi háttere és jó fél évszázados újságírói munkája. Élményeiből ez alkalommal 1944 karácsonyának drámai emlékeit osztja meg az Infovilág olvasóival. A két főszereplő: Boldizsár Iván és Bajcsy-Zsilinszky Endre – a 65 évvel ezelőtt történtek időrendjében.   Boldizsár Iván (1912-88) Boldizsár Ivánt, az írót, újságírót gyerekként… Tovább »

Én, a bélyeggyűjtő

The hobby of my life since my childhood  has been  –  philately. And as a man in an  uncomfortable age, well over 70 (I was born in 1935),  today I dare say: it has become the greatest present from  this, for me so kind  hobby, that  about good  20 years ago, in dramatically  world historical… Tovább »

Szilveszter Móricz Zsigmonddal

A szerző élete legelső „pikáns eseményének” Móricz Zsigmond és ő maga együtt volt az „áldozata” – a szó legközvetlenebb értelmében. Az MTI és a Képes 7 nyugalmazott tudósítója, főszerkesztője, a Ferenczy.Europress társalapítója..,.azt, ami éppen 75 esztendeje, 1935 szilveszterén történt, „Sub Rosa – avagy megíratlan megírandók” című, nem nyomtatásra szánt naplójában írta meg, megbízható szülői tájékoztatás alapján. A… Tovább »

Mi történt volna ha..?

Kocsis Tamás Aranytoll-életműdíjas újságíró több, mint hat évtizedes pályafutásának emlékeit  „Sub rosa – avagy megíratlan megírandók” cím alatt időről-időre megosztja az Infovilág olvasóival. Koránál fogva a szerző legújabb kori történelmünk emlékezésre mindmáig érdemes, számos  eseményének volt részese, szem- és fültanúja. Az alábbi sorok a 105 éve született Kádár Jánoshoz kötődnek. (Az archív  képen: Nagy Imre és Kádár János… Tovább »

Stílusról, politikáról – Dühbeszédek

Politikáról gondolkodom – indulatokkal…Igaz, amit Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja, természettudós oly bölcsen megfogalmazott 1753-ban, amikor a francia akadémia tagjai közé választotta, hogy „le style soit l’homme”, vagyis a stílus maga az ember. Nem kevésbé igaz, ha átformálom a mondást: a stílus maga a politika. Mifelénk mostanság különösképpen az. Ugyanis: maga a politika az, annak legszínvonaltalanabb… Tovább »

Latyi „sztálinitisze” (Latabár Kálmán emlékére)

Kocsis Tamás csaknem 75 év magánélet és jó 50 év újságírói munka élményeit, tapasztalatait gyűjtötte össze abban az összeállításában, aminek a „Sub Rosa – avagy megíratlan megírandók” címet adta. Amit leírt, kéziratként kezeli, de egy-egy részletével megismerteti az Infovilág olvasóit. A főszereplő ezúttal a feledhetetlen művész, Latabár Kálmán. Az alkalom pedig december 21-e, egy nehezen… Tovább »

Elhurcolták „a bölcsesség szeretetének” tudósa szobrát

Ma (2017. 03. 28.) reggel – a fővárosi közgyűlés elé terjesztett és többségi javaslattal elfogadott határozat alapján – elhurcolták a világhírű magyar filozófus, esztéta, a 20. század egyik nagy gondolkodójának és tudományos iskolateremtőjének a szobrát a budapesti, XIII. kerületi Szent István parkból. Lukács György (1885–1971) az a filozófus, akinek világlátását, munkásságának tartalmát és sok tettét nemcsak azok vitatják örök… Tovább »

Haynal Imre prof., a szívek barkácsolója

Ezúttal a személyes érintettség is magyarázza, hogy – első ízben – az Infovilág olvasói számára közzé teszi azt, amit dr. Haynal Imre (a képen) professzorról írt: a nemzetközi orvostudomány halhatatlanjai közé számító magyar kardiológust éppen 65 éve, 1945-ben választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, egy évvel később (1946-ban) pedig teljes jogú akadémikus lett.  A szerző… Tovább »

Előre kell dolgozni a jövőnek – Jászi Oszkárról

Jászi Oszkár e fontos mondatát akkor fogalmazta meg, amikor 1918-ban világossá vált: elkerülhetetlen Magyarország új Mohácsa, Világosa – ami végül a magyarságot máig égető Trianonba torkollt. Amikor Clemanceu és George Lloyd nyomán és nyomására az Atlanti-óceán túlsó partján Thomas Wilson is visszavonhatatlanul azok mellé állt, akik nemzetállamokban látták a 20. század folytatását Közép-Európában. Így az,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!