Sub rosa - emlékek

Kocsis Tamás újságíró (Budapest, 1935. október 30.)     Magyarságtudatom családfámból és nemzeti büszkeségből; világlátásom otthonról hozott elvekből és sorsfordulók tapasztalataiból következik. Újságírói pályámat pedig annak köszönöm, hogy hová születtem. Valós és (most már jól tudom) vélt igazságok gyógyíthatatlan közterjesztési vágyát nem kis részben apám génjeiből örököltem: Dernői Kocsis László négy és fél évtizeden keresztül… Tovább »

 II. Erzsébet királynő, amikor 1952. február 6-án, édesapja, VI. György halála után, 26 évesen trónra lépett 64 esztendővel ezelőtt, amikor 1953. június 2-án pedig megkoronázták, aligha hihette, hogy – még a legendás Viktórián is túltéve – Nagy-Britannia leghosszabb ideig regnáló uralkodója lesz.   Őfelsége – bár nem tudja –  személyes védnököm Angliában és talán a Nemzetközösség… Tovább »

A szerző, Kocsis Tamás „Sub rosa – avagy megíratlan megírandók” cím alatt „magánnaplóként” írta meg több mint fél évszázados újságírói tevékenységének publikálatlan emlékeit. Ezúttal Gagarinról szerzett személyes élményeit adja tovább abból az alkalomból, hogy a szovjet űrhajós fél évszázada elsőként járt a kozmoszban. Az írás az Infovilág oldalon jelent meg.“Először azt hittem, magamnak sem fogom… Tovább »

  Elhunyt Szabó István(1924–2017), volt országgyűlési képviselő, a volt MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának tagja, az egykor híres nádudvari Vörös Csillag MGTSZ elnöke – közölte a család közeli barátja vasárnap az MTI-vel. Csaknem négy évtizedig volt szülőhelye, Nádudvar mezőgazdasági termelőszövetkezetének elnöke, s haláláig az ottani bejegyzésű Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE) Zrt. elnöke, majd… Tovább »

Elment! Pedig talán soha sem lenne annyira szükségünk Árpi bácsinkra, mint ma és a holnapokban. Személye és életútja cáfolhatatlan érv arra, hogy nemzetközileg kötelező charta mondja ki: politikus csak az lehet, aki előbb bebizonyította, hogy EMBER! Így, csupa nagybetűvel… Úgy élt közöttünk és úgy ment el közülünk, hogy csak elkésve vettük észre: Prima Primissima lett… Tovább »

Legföljebb a mai ötvenen felüliek emlékeznek a régi-szép és tartalmas Magyar Hírlap mélynyomással készült mellékletére, amelynek szerkesztői olyan igényesek voltak, hogy kegy volt tőlük, ha az anyalap munkatársainak műveit befogadták közlés céljából. Akit ezzel megtiszteltek, az biztos lehetett benne, hogy sok olvasó gyűjteményét gyarapítja szellemi termékével, tekintettel arra, hogy a hétvégi melléklet füzetecskéit sokan félre… Tovább »