1.0Sub rosa - emlékekhttps://masolat.cafeblog.huKocsis T.https://masolat.cafeblog.hu/author/xhappy150gmail-com/<p><img src="http://m.blog.hu/ro/rozsalatt/image/szasz_endre1.jpg" alt="szasz_endre1.jpg" class="imgnotext" style="margin-left: auto;margin-right: auto" />Kalandozásairól, életviteléről, autóiról, szerelmeiről és házasságairól nem érdemes vitatkozni, bár vannak, akik kedvvel főként életének ezeket a cifraságait emlegetik. </p> <p>Szégyen, hogy festő kollégái közül is néhányan ezt teszik, rejtett vagy nem is annyira titkolt irigységből. Pedig rá is elsősorban az illik, amit a telibe találó népi szólás Mátyás király állítólagos nőügyeiről fogalmazott meg: „Nem ezért szeretjük”.</p> <p><img src="http://m.blog.hu/ro/rozsalatt/image/szasz_endre_portre.jpg" alt="szasz_endre_portre.jpg" style="margin-right: 5px" class="imgleft" width="249" height="302" /><span style="color: #800080"><em><span style="background-color: #ffffff">Nehéz elhinnem…<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1sz_Endre_(k%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz)" target="_blank" rel="noopener noreferrer" style="background-color: #ffffff;color: #800080"> Szász Endre </a>(Csíkszereda, 1926. január 7. – Mosdós, 2003. augusztus 18.) már 14 éve halott... </span></em></span><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></p> <p>Szászt sem az előbbiek miatt kell szeretni: sokkalta inkább azért, mert talán ő az egyetlen magyar képzőművész (<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Amerigo_Tot" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Amerigo Totot,</a> azaz Tóth Imrét, illetve <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Victor_Vasarely" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Victor Vasarelyt</a>, tehát Vásárhelyi Viktort természetesen nem számolom ide), aki a huszadik század második felében – ha első lépésben kényszerűségből is, hiszen fegyverrejtegetés ürügyén 1950-ben elítélt börtönviseltként hagyta el 1956 után az országot –, túl harmincadik évén (1926-ban született, s már az új évezredben halt meg) úgy törte át az ismertség hegyeshalmi kényszerhatárát, hogy utána, még a rendszerváltás előtt, már Európán kívül is ismerten visszajött.</p> <p>Torontóig, Los Angelesig lett divatos festő, s élt jómódban, sőt gazdagon (a mi normáink szerint mindenképp), majd világhírtől övezve. Méltán, mert ki az igazi művész, ha nem az, akinek a munkájára csak rá kell nézni, legyen festmény, grafika vagy porcelán, és tudod: csakis Szász Endre készíthette? (Ezzel a megbízható mércével én csak Kovács Margit kerámiáit tudom mellé helyezni). Az életművén persze lehet vitatkozni, éppen mert minden alkotása egyéni, egyedi. A legnehezebben éppen ő viselte, ha éppen senki sem mondott, írt róla és a művészetéről rosszakat, bármikor is történt ez így (ritkán) életének nem egészen nyolc évtizedében.</p> <p>Pályája zenitjén túl, soproni éveiben – vagyis hazatérése és Hollóháza után, Várda előtt – ismertem meg, 1987-ben. <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1rs_Gy%C3%B6rgy" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Hárs György</a>, a joggal becsült költő, és velem öregedett egyetemi és pályatárs hozott össze vele a „hűség városában” csodálatos  ízléssel és értékekkel berendezett  műemlék házában. Akkor azért ott, mert „valamiből csak élni kell”. S elmagyarázta az életrendjét.</p> <p>– Művész vagyok 12 napon át, itt Sopronban. Aztán két napra átalakulok divatos portréfestővé, átautózom Bécsbe, ami nincs messze és megrendeléseket teljesítek: főként urak jó pénzéért általában hölgyeket rajzolok, leginkább olajfestményeket, mert az a legkifizetődőbb. S az ottani rezidenciámon vállalok ékszer-, sőt bútortervezést is. Mert ezt is rendelnek; volt, aki Tokióból ajánlott egy osztrák műgyűjtőnek. Most szégyenkezzem ezért?</p> <p>Büszke vagyok rá, hogy a Képes 7 főszerkesztő-kiadójaként az általa festett címlappal és rajzolt illusztrációkkal jelentethettem meg Pietro Aretini 1536-ban született<a href="https://www.antikvarium.hu/konyv/pietro-aretino-a-heterak-tudomanya-11089" target="_blank" rel="noopener noreferrer">,<span> </span>„A hetérák tudománya”</a>című könyvét, s a számozott kiadvány 001. példányát nekem dedikálta. Egy ábrándosan szép női fejet ábrázoló rajzot pedig egyetlen bravúros tollvonással úgy készített el nekem, hogy közben nem emelte fel a papírról a kezét, s ebbe a különleges teljesítménybe belefért még a nevemre szóló szeretetteli ajánlása is. </p>rich