Sub rosa - emlékek

In memoriam – az 50 éve halott Füst Milán

FÜST MILÁN  (1888–1967) maga volt egy személyben – biztos, hogy nem pusztán számomra –  a szellem és a szív, az értelem és a mély emberei érzések mindig egymással párhuzamos “napvilága”: azzal, amit és ahogyan írt prózában és lírában, s amit mondott sokaknak – és úgy éreztem mindig – négy- és sok szem közt. Egy kedves… Tovább »

Történelemből kiírhatatlanul ­– Egy „nehéz ember”: Horn Gyula

Horn Gyula 2017. július 5-én lehetett volna 85 éves, de már 2013. június 19-én meghalt, a rendszerváltozást követő korszak Róbert Károly úti „döblingi betegeként”   Lehet, sőt kell vitázni mindarról, mikor, mit tett, s hogy amikor azt tette, amit tett, miért éppen azt tette. De ellenfelei, sőt ellenségei sem vitathatják – ha szívesen nem ismerik… Tovább »

A vasfüggöny átvágásának 20. évfordulójára

Kocsis Tamás „Sub rosa – avagy megíratlan megírandók” címet viselő, nyomdafestéket  eddig nem látott  újságírói archívumából. Kítűnő kollégánk, aki jó ötven esztendőt töltött a pályán, emlékező írásának az ad időszerűséget, hogy ezekben az órákban zajlik a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulójára rendezett nagyszabású, nemzetközi megemlékezés a magyar fővárosban. Fogadja érdeklődéssel, kedves olvasó, Kocsis Tamás sorait! Öt… Tovább »

Eladtam az önarcképet

Sokak kérdésére: ki látható mellettem a Facebook portrémon? A válasz Scheiber Hugó..Mert hogy Scheiber Hugó (1873-1950) önarcképe nélkülünk, a Kocsis család nélkül sohasem lett volna a művész leghíresebb képe.Az akkoriban mindig éhes, egyben üres zsebeiről inkább, mint képeiről híres, viszont a jövőben reménytelenül reménykedő festő az Est-lapok újságíróinak is kedvence volt: ebédért, vacsoráért árulta frissen alkotott… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!